

Több magyar is pórul járt a múlt hétvégén tartott Jennifer Lopez-koncerten, amikor a beléptetőkapuhoz lépve azzal szembesültek, hogy a szinte aranyáron mérhető jegyük nem érvényes – annak ellenére sem, hogy hivatalos jegyértékesítőtől vették. A problémára még a hét elején a Balázsék című rádiós műsorban hívták fel a figyelmet, ugyanis az egyik szerkesztőjük és annak barátai is hoppon maradtak. Az üggyel kapcsolatban megkerestük az Eventimet, akik részletesen kifejtették, mi történhetett valójában.
Tekintve hogy egyre több világsztár menedzsmentje fedezi fel magának kicsiny hazánkat, és Budapest sokuk térképére felkerül a turnéállomások tekintetében, a jegyhamisítás is virágkorát éli – hiszen azt, hogy egy olyan népszerű előadót lásson az ember, mint Jennifer Lopez, meg is kell fizetni. A másodkézből vásárolt jegyek veszélyeivel és a jegyhamisítás köré kiépült üzlettel kapcsolatban a Funcode.hu tulajdonosát, Járdány Barnát, valamint Molnár Attila rendőr századost, a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) munkatársát kérdeztük, ugyanis a rendőrség és a Funcode szoros együttműködésben igyekszik fellépni a jövőben a jegyhamisításokkal szemben, ami mára egy több milliárd forintos biznisszé vált.
A Funcode.hu tulajdonosa, Járdány Barna hosszú évek óta dolgozik már jegytechnológiai rendszerekkel, lapunknak pedig már a beszélgetés elején leszögezte, hogy bár a Jennifer Lopez-koncerten történt eset kapcsán sokan egyből az informatikai rendszerek hibáját gyanították, szerinte ez szinte százszázalékosan kizárható.
Technikailag a nullához közelíti az esélye, hogy ugyanaz a vonalkód kétszer kiadásra kerül egy hivatalos rendszerből. A Jennifer Lopez-koncert értékesítésével megbízott jegyforgalmazó, az Eventim egy globálisan auditált platform, amely térben és időben is egyedi vonalkódokkal látja el a jegyeket. Még arra is figyel, hogy ne csak Magyarországon mint értelmezési tartományon belül, de itt és a világ másik felén, Vietnámban, vagy most és akár 30 év múlva se fordulhasson elő, hogy két ugyanolyan kód létezzen. A rendszer ennyire szigorú– emelte ki.
Járdány rámutatott arra is, hogy a beléptetőrendszer üzemeltetője és a rendezvény szervezője külön szereplő a jegyforgalmazóhoz képest, sokan azonban nincsenek tisztában ezzel a ténnyel. A jegyforgalmazó feladata, hogy a koncert előtti napokban – leggyakrabban egy-két nappal az esemény előtt – a rendezvényre érvényes jegykódkészletet adatbázisszinten átküldje a beléptetőrendszerbe. Ez utóbbi rendszer jellemzően rendelkezik egy biztonsági szűrővel, amely kizárja az ismétlődő vonalkódokat. „Ha például van egy A és egy B személy, akik ugyan külön tranzakcióban vásároltak, de a jegyrendszer valamilyen tévedés okán ugyanazzal a vonalkóddal látta el ezeket a jegyeket, a beléptetőrendszer ezt a a duplikátumot az adatátküldés során nem fogadja be – egyszerűen jelzi, hogy duplikáció van. Tehát még akkor is, ha a jegyrendszer valamiért mégis hibázna, a beléptetőrendszer ezt már az adatátadás során kiszűri” – magyarázta.
Ezt pedig nem csupán külsős szemlélőként mondja, ugyanis az MVM Dome beléptetőrendszerének követelményspecifikációját és a műszaki auditját is az ő cége készítette. „Teljes bizonyossággal mondhatom, hogy a beléptetőrendszer nem engedi, hogy véletlenül két egymástól független jegyen ugyanaz a kód szerepeljen.”
A Jennifer Lopez-koncerthez fűződő konkrét eseteket ugyan részletesen nem ismeri, de elmondása szerint több mint két évtizedes gyakorlati tapasztalatuk alapján a hasonló panaszok mögött szinte mindig valamilyen logisztikai vagy szervezési hiba áll, mégpedig a felhasználó oldalán. Példaként említette a VIP-páholyok eseteit, ugyanis ezeknél gyakran egy cég titkárságán osztják ki a jegyeket, ahol egyetlen ember – általában egy asszisztens – kap több tucat belépőt, amelyeket neki kell szétküldenie. „Amikor valakinek egységnyi idő alatt háromegységnyi munkát kell elvégeznie, könnyen előfordulhat, hogy ugyanazt a jegyet kétszer is kiküldi – akár ugyanannak, akár különböző személyeknek. Ez nem rosszindulat, egyszerű figyelmetlenség.”

Jennifer Lopez az MVM Dome-ban 2025. július 20-án Fotó: Németh Kata / Index
De nem csak szervezési hibák okozhatnak problémát – derült ki a példáiból.
Számtalanszor találkoztunk már olyan esettel, amikor valaki e-mailben szerette volna elküldeni a jegyet egy ismerősének, de elgépelte a címet – a jegyes.tomi@koncertremennek.com helyett véletlenül a jegyestomi@koncertremennek.com címre ment az üzenet, és így egy teljesen másik személy jutott hozzá a QR-kódhoz. Onnantól kezdve az a személy már be tud menni a koncertre, ha előbb érkezik, mint a jegy jogos tulajdonosa– magyarázta.
Hasonlóan tipikus történet – tette hozzá –, amikor a vásárló kinyomtatja a jegyet, de az az íróasztalon marad, és „jön a takarító este, lefotózza, és már megy is a koncertre”. Ezekben az esetekben a jegy eredeti tulajdonosa rendszerint teljes értetlenséggel áll a helyzet előtt, és szilárdan állítja, hogy nem osztotta meg a jegyét senkivel. „És mi hiszünk neki. De ott van a rosszul megcímzett e-mail, az asztalon hagyott jegy... Az ilyen hibák sajnos újra és újra előfordulnak.”
Mint mondta, úgy tűnt, hogy az emberek már tanultak a múlt hibáiból, hiszen évekkel ezelőtt gyakori jelenség volt, hogy ha valaki koncertjegyet vásárolt, szinte reflexszerűen megosztotta azt a közösségi médiában. „Régen nagy divat volt, hogy ha valaki vett egy jegyet, akkor elbüszkélkedett vele a Facebookon, és teljes egészében, vonalkóddal együtt feltöltötte az internetre” – mondta. Ilyenkor bárki, aki látta a posztot, hozzáférhetett a jegy kódjához, így elméletileg bárki bejuthatott vele az eseményre. Hozzátette, hogy az évek során ezt a gyakorlatot szerencsére elhagytuk.
A problémák jelenleg sokkal inkább a másodlagos piac működéséből fakadnak. Járdány elmondása szerint a visszaélések döntő többsége nem a jegyek nyilvános posztolásához, hanem azok másodkézből történő megvásárlásához köthető. „Sokkal gyakoribb, hogy valaki Facebookon, zárt csoportokban, aluljárókban vagy különféle jegycserélő oldalakon veszi meg a belépőt – ezek viszont teljesen lutriszerűek.” Hangsúlyozta, hogy ezekben az esetekben ötven százalék esélye van annak, hogy a jegy valóban érvényes – ugyanannyi, mint annak, hogy nem.
A Funcode tulajdonosa azt is elárulta, hogy a jegyérvényesség körül kialakult problémák már olyan méreteket öltöttek, hogy a cége külön személyzettel készül az ilyen esetek kezelésére a rendezvények helyszínén. Mint mondta, „ez most már ott tart, hogy az elmúlt egy évben külön csapatot kellett létrehozni arra, hogy a helyszínen a károsult emberekkel foglalkozzunk”.
Emiatt minden nagyobb eseményen működtetnek úgynevezett ticket resolution pultokat, ahol külön személyzet foglalkozik a pirosan szkennelt, azaz problémás jegyekkel. Példaként a Puskás Arénát említette: „Ott hat ilyen pultot működtettünk a múlt heti Guns N’ Roses-koncerten is, hogy ne kelljen az embereknek a fél világot körbejárniuk, hogy érdemi segítséget kapjanak.” Ezeken a pontokon jelen van a jegyforgalmazó, a beléptetőrendszer, valamint a rendezvényszervező egy-egy képviselője is. „Ők hárman együtt nézik meg az esetet. Ha a jegyforgalmazó azt mondja, hogy rendben van a jegy, továbbkerül a beléptetőrendszerhez. Ha ott sem találnak hibát, akkor jön az, hogy leülünk az illetővel, és elbeszélgetünk arról, honnan szerezte a jegyet.”
„A koncertjegy nem csak egy bemutatásra szóló papírdarab. Egy vonalkódért fizetsz, és attól, hogy valami úgy néz ki, mint egy jegy, még egyáltalán nem biztos, hogy az is” – magyarázta.

Fesztiválozók egy belépési pontnál egy nappal a Sziget fesztivál kezdete előtt a budapesti Hajógyári-szigeten 2016. augusztus 9-én Fotó: Mohai Balázs / MTI
Bármennyire is hangzik jogos felvetésnek, arra a kérdésre, hogy a vásárlók előzetesen ellenőriztethetik-e a jegyük érvényességét, óvatosan válaszolt. Elmondta, hogy ennek technikai és jogi korlátai vannak. „Ha valaki idehoz nekem egy vonalkódot, és azt mondom, hogy érvényes, akkor ha később odamegy a helyszínre, és pirosat szkennel, mert előtte már harmincnégy ember megpróbált bejutni ugyanazzal a kóddal, akkor engem fog hibáztatni. Ezért nem szoktuk ezt megtenni.” Hangsúlyozta, hogy maga a jegy is egy jogi természetű dokumentum.
Ennek ellenére ezeket az eseteket a csalók, ha le is buknak, sokszor megússzák egy egyszerű megrovással, ami aligha tántorítja el őket attól, hogy újra, akár több emberből is hasznot húzzanak a hamis vagy többször értékesített jegyek árusításából. Ráadásul ha „valaki nem jutott be a koncertre, attól még nem minden esetben történt csalás – különösen ha nem történt visszaélés a rendszer oldaláról. Ez polgárjogi vita lehet, miután tisztázták, hogy kihez került a jegy, és hogyan”. Azt is hozzátette: minden auditált jegyforgalmazó rendszer képes bizonyítani, hogy egy vonalkódot csak egyszer bocsátott ki. Szerinte az ilyen esetek kivizsgálásában nagy segítséget jelenthet a kamerafelvétel, amely a beléptetés időpontja és helye alapján visszanézhető. „Ez nem a rendőrség feladata, hanem a helyszín saját belső biztonsági és vagyonvédelmi rendszerének része. A beléptetőrendszerből pontosan látni, mikor és melyik kapun jött be valaki, a hely és az időpont alapján pedig visszakereshető a belépésről készült videófelvétel. A felvételek alapján pedig sokszor ki szokott derülni, hogy ki is használta a jegyet valójában.”
A pultok működtetése kapcsán azt is elmondta, amennyire fontosak, legalább olyan komoly kiadást is jelentenek a cég számára. „Egy konténer odavitetése, a személyzet – ez egy 24-25 fős stáb –, az informatikai eszközök, minden óriási kiadás. De 23 éve vagyunk a szakmában, és szeretnénk még 23 évig itt lenni. Nekünk nem opció, hogy valakit elutasítunk a bejáratnál anélkül, hogy alaposan kivizsgálnánk a panaszát, és megpróbálnánk segíteni neki.” Kritikaként megjegyezte, hogy szerinte a rendezvényszervezőknek, miközben igyekeznek a fellépő művész minden igényét kielégíteni, már nem feltétlenül jut kellő figyelmük arra a több tízezer emberre, akik a jegyeket megvásárolják.
A művésznek minden extra kívánságát teljesítik – hogy milyen legyen az öltözőben a szőnyeg vagy a bekészített szőlő szemátmérője –, de magára a közönségre, az általuk felvetett panaszokra mindeközben sajnos nem mindig jut elég figyelem. Pedig egy dolog biztos, ebben a játékban, amit ma élő szórakoztatásnak nevezünk, csak egyetlen szereplő van, akinél ténylegesen pénz van – a jegyvásárló. Mindenki belőlük él.
A szakember szerint a jelenlegi jegyrendszerek alapvetően biztonságosak, így ha valaki mégis vissza akar élni velük, azt csak rendkívül összetett és kockázatos módszerekkel tudja megtenni. Úgy fogalmazott, hogy az egyik elméleti lehetőség az lenne, ha valaki feltörné egy jegyforgalmazó informatikai rendszerét, és megszerezné az érvényes vonalkódokat. „Ha nézünk egy koncertet, ahol, mondjuk, 700 millió és egymilliárd forint között van a jegybevétel, akkor az a kódkészlet, amit megszerez egy hacker, konkrétan ennyit is ér.”
A másik lehetséges – bár szintén csak elméleti – visszaélési módról azt mondta, hogy ha valaki képes lenne kívülről a beléptetőrendszer adatbázisába ténylegesen sosem értékesített vonalkódokat bejuttatni, azzal szintén kárt tudna okozni. Ezt ugyanakkor fizikailag kellene végrehajtani, és szerinte ez az oka annak, hogy a legtöbb etikus hacker is azt mondja: a rendszer leggyengébb pontja mindig az, amihez fizikailag hozzá lehet férni. A gyakorlatban azonban még soha nem történt ilyen jellegű visszaélés, és Járdány szerint ez nemcsak sejtés, hanem igazolt tény is, hiszen minden rendezvény után tételesen összevetik a beléptetési adatbázist az értékesített jegyek adatbázisával. „Amióta létezik az elektronikus beléptetés, egyetlen eset sem fordult elő, amikor több embert engedtek volna be, mint amennyi jegyet eladtunk, vagy olyan kódra történt volna érvényes belépés, amit mi sosem adtunk el.”
Arra a kérdésre, hogy szükség van-e még ennél is biztonságosabb rendszerre, határozottan úgy válaszolt, hogy nem a rendszerrel van a baj, hanem a fogyasztói oldalon jelentkező tévedésekkel vagy visszaélésekkel, amelyeket sok esetben az alternatív jegyforrások használata okoz.
Erre pedig bizony szükség is van, hiszen ahogyan a szakember is hangsúlyozta, a vásárlók sokszor megbíznak egy Facebook-profilban, egy csinos profilképben, és máris elhiszik, hogy biztonságban vannak. „Semmilyen félelem nincs az emberekben akkor, amikor nem hivatalos forrásból vásárolnak egyszerű papírdarabokat. A koncert iránti vágyakozás egyszerűen felülírja azt az akár fel sem ismert kockázatot, hogy ez rosszul is elsülhet.” Ráadásul sokszor az eladók olyan „bizonyítékokat” is bemutatnak, mint számla vagy banki tranzakció, amelyek viszont ugyanúgy hamisíthatók, mint maguk a jegyek.
Elmondása szerint a rendőrséggel való együttműködésük célja az, hogy ezek a visszaélések súlyuknak megfelelően legyenek kezelve. Jelenleg – ahogy fogalmazott – ha valaki Miskolcon és Sopronban is elad egy-egy hamis jegyet, az két külön szabálysértési ügyként kerül elbírálásra. Az új kampány célja azonban az, hogy az ilyen ügyeket összevonják, üzletszerű csalásként kezeljék, és súlyosabb következményekkel járjanak, hiszen a számlahamisítás már magában is egy teljesen más büntetési kategóriába tartozik.
A rendőrség szerepéről elmondta, hogy a Guns N’ Roses-koncerten már érzékenyítő céllal rendőrségi előadók is részt vettek a ticket resolution pontokon, és elbeszélgettek a károsultakkal, ösztönözve őket a feljelentés megtételére – a tavalyi Coldplay-koncertek esetében például ezres nagyságrendű érvénytelen belépési kísérlet volt, miközben ezeknek csak egy töredékében történt tényleges hatósági feljelentés. „Lehet, hogy régen ezek az ügyek elsikkadtak, de most már nem fognak. És ezt az emberek is érzik, hálásak érte.” A cél, hogy minél többen felismerjék: a hivatalos csatornák használata nemcsak logikus, de az egyetlen biztonságos döntés is.

Will Champion, Chris Martin és Guy Berryman a Coldplay együttesből a Rogers Stadionban 2025. július 7-én Torontóban
Lapunk megkeresésére Molnár Attila, a BRFK Bűnmegelőzési Osztály rendőr századosa is részletesen beszélt arról, milyen visszaélésekkel és bűncselekményekkel találkozik leginkább a rendőrség a koncert- és eseményjegyek kapcsán. Elmondása szerint a leggyakoribb az újraértékesített jegyekkel kapcsolatos csalás. Ezek a jegyek eredetileg érvényesek, azokat egy vásárló rendben meg is kapja, jellemzően PDF-formátumban, amely tartalmazza a szükséges QR-kódot vagy vonalkódot, valamint az esemény helyét és időpontját. Majd a vásárló jelezte, hogy mégsem tart igényt a belépőre, az eladó érvénytelenítette azt. A digitális jegy azonban ettől függetlenül megmaradt a vásárlónál – például a számítógépén vagy mobiltelefonján –, és ezt a fájlt később újra eladta másoknak, gyakran másodlagos értékesítő vagy jegycserélő oldalakon keresztül.
A csalók sok esetben épp ilyen érvénytelenített, de látszólag szabályos jegyeket árusítanak tovább, jellemzően olyan vevőknek, akik nem ellenőrzik a jegyek valódiságát. A sértettek így rendszerint csak a rendezvény helyszínén szembesülnek azzal, hogy a belépőjük nem érvényes, és becsapták őket.
Nem csak ilyen esetek fordulnak azonban elő. A rendőrség találkozott már teljesen hamis jegyekkel is, amelyeket számítógépes szerkesztőprogramokkal készítettek, és amelyek grafikailag igyekeznek másolni az eredet jegyek arculatát. Ezeknek a jegyeknek a QR- vagy vonalkódja nem létezik az érvényes adatbázisban, így az olvasóeszközök nem is tudják beolvasni őket a beléptetés során. Ugyancsak gyakori a meghamisított jegyek esete, amelyeknél valódi, más koncertre vásárolt jegyekről származó kódokat másolnak rá egy új jegyre. Ezek formailag teljesen hitelesnek tűnnek, azonban a rajtuk szereplő azonosítók ugyanúgy érvénytelenek, így a rendszer elutasítja azokat.
Arra a kérdésre, hogy ezek a cselekmények jogilag csalásnak minősülnek-e, Molnár igennel felelt, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a csalásnak különféle minősítő körülményei is lehetnek. Ezek a nyomozás során derülnek ki, és a nyomozók feladata megállapítani, hogy egyszeri vagy üzletszerűen elkövetett csalás történt-e. Utóbbi esetben, amikor az elkövető rendszeresen haszonszerzés céljából követi el a cselekményt, a büntetési tétel is súlyosabb lehet.
Kiemelte, hogy
a rendőrség csak akkor tud fellépni a csalókkal szemben, ha hivatalos bejelentés vagy feljelentés érkezik. Ha a rendőrség látókörébe nem kerül be az elkövető vagy a bűncselekmény, nincs lehetőség eljárást indítani.Gyakori, hogy a sértettek nem az elkövetés helyszínén tesznek feljelentést, hanem csak otthon, később – emiatt nehezebb felismerni az ismétlődő, üzletszerű mintázatokat. A csalás súlyosabb minősítése – például üzletszerűség megállapítása – azonban csak akkor lehetséges, ha az eljárás során kiderül, hogy az elkövető például nyolc különböző embert csapott be. Ilyen esetben a bíróság nem egyszeri, hanem többrendbeli üzletszerű csalásként ítélheti meg a történteket, és ehhez magasabb büntetési tétel is társul.
A rendőr százados arról is beszélt, hogy bár a jegyes csalások nem új keletűek, az utóbbi időszakban erőteljesebb figyelem irányul rájuk. Ennek oka szerinte többek között az lehet, hogy egyre több nagy rendezvényt tartanak Magyarországon, és ezekre a belépők gyakran jóval drágábbak a korábbi, néhány ezer forintos jegyeknél. Példaként említette a Metallica- és a Jennifer Lopez-koncerteket, ahol az árak felkúszhatnak a százezer forintos határ alá is. Ez – mint mondta – sokak számára már olyan mértékű veszteséget jelent, ami cselekvésre, feljelentésre ösztönzi őket.
A Jennifer Lopez-koncerttel kapcsolatban konkrét bejelentésről nem tudott nyilatkozni, mivel nem volt ott a helyszínen, viszont elmondta, hogy a rendőrség jelen volt például a múlt heti Guns N’ Roses-koncerten, ahol szintén felmerült a jegycsalások problémája. Ott azonban még elérhetők voltak hivatalos jegyek, így kisebb volt a visszaélések száma. A saját tapasztalatai szerint a csalók általában akkor aktívabbak, amikor egy esemény telt házas, és már nem lehet hivatalos forrásból jegyet vásárolni – ekkor ugyanis sokan fordulnak alternatív, kevésbé ellenőrzött piacterekhez.
A rendőrség egyik legfontosabb célja, hogy felhívja a figyelmet ezekre a bűncselekménytípusokra, és segítsen megelőzni az áldozattá válást. Azt tanácsolta, hogy mindenki kizárólag hivatalos forrásból vásároljon jegyet. Ha a hivatalos forrásban nem biztos az ember, akkor egy internetes keresés helyett érdemes a rendezvényszervező, a helyszín vagy a fellépő művész weboldaláról megindítani a vásárlást. Ez az egyetlen biztos módja annak, hogy az emberek valóban érvényes belépővel jussanak el az eseményre, és ne váljanak csalás áldozatává.
Érdemes felfigyelni bizonyos jelekre, ha valaki másodkézből szeretne jegyet vásárolni. Mint mondta, az egyik leggyanúsabb az, ha egy nagy értékű belépőt – például egy 45 ezer forintos koncertjegyet – valaki gyanúsan olcsón, 30 ezer forintért kínál. Szerinte ez már önmagában intő jel lehet, hiszen – ahogy fogalmazott – „azért ennyire jó üzlet nincs”. Különösen igaz ez akkor, ha az esemény már telt házas, hiszen a kereslet ilyenkor eleve megnöveli az árakat. Hangsúlyozta, hogy az elkövetők gyakran épp ezt a helyzetet és az emberek rajongását, sürgető vágyát, hogy jegyhez jussanak, használják ki arra, hogy a saját hasznukra fordítsák. „Legtöbbször ezzel húzzák őket csőbe” – tette hozzá. Éppen ezért azt javasolja, hogy senki ne dőljön be annak, ha valaki feltűnően olcsón kínálja a belépőjét.

A rendőrség és a jegyforgalmazó cég közötti együttműködésről elmondta: ez a típusú kooperáció most van kialakulóban. Az ORFK és a Funcode között június 25-én megszületett az együttműködési megállapodás, amely alapján közösen lépnek fel a hamisításos esetek megelőzéséért. Ennek előfutára volt például a Guns N’ Roses-koncert, ahová a rendőrség munkatársait is meghívták, hogy a helyszínen adjanak felvilágosítást a résztvevőknek a lehetséges visszaélésekről, és biztassák őket arra, hogy tegyenek feljelentést. „Minél több adat kerül a rendőrség látómezejébe, annál hatékonyabban tudunk fellépni a jegyhamisítók ellen” – magyarázta.
Arra a kérdésre, hogy mit érdemes tenni, ha a beléptetőkapunál kiderül, hogy a jegy érvénytelen, Molnár azt mondta: nem az a legjobb megoldás, ha valaki rögtön rendőrt hív a helyszínre. Ehelyett a leggyorsabb és leghatékonyabb út az, ha a sérelmet szenvedett személy e-mailben tesz feljelentést a rendőrség központi címére. Itt csatolni lehet minden releváns információt, az elutasításról szóló határozatot, az elutasított jegyet és a banki átutalás részleteit – azt, hogy kinek a nevére történt az utalás, milyen számlaszámra és milyen bankon keresztül. „Innen már van egy nagyon jó kiindulópont” – fogalmazott, hozzátéve, hogy ha a pénz magánszemélyhez érkezett, akkor a bankszámla mögött biztosan áll egy természetes személy, akit be lehet azonosítani.
A nyomozást az is segíti, hogy a jegyet eladó szolgáltatók – például a hivatalos jegyforgalmazók – pontosan, percre és IP-címre lebontva meg tudják mondani, ki mikor és honnan vásárolta meg a jegyet. „Így nagyon gyorsan, hatékonyan beazonosítható az elkövető” – jelentette ki.
A rendőr százados hangsúlyozta, hogy
Akár E-MAILbEn is lehet BEJELENTÉSt tenni, ÉS ARRA BIZTATTA A SÉRTETTEKET, HOGY NE HALOGASSÁK AZ ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSÁT.Külön kérte, hogy a panaszosok a lehető legtöbb információt csatolják a bejelentéshez – például banki bizonylatot, vagy ha a jegyvásárlás Messenger-üzenetváltás keretében történt, akkor az üzeneteket, profilneveket is.
Bár egyelőre nincsen pontos statisztikájuk, az esetek többségében „ismeretlen tettes ellen” indul el a nyomozás. Ugyanakkor előfordul, hogy a feljelentő konkrét név alapján ismeri az elkövetőt – például ha a közösségi médiában folyt a kommunikáció. Molnár zárásként ismét hangsúlyozta: „Ha valaki sértetté válik, minden esetben tegye meg a szükséges jogi lépést.” Csak így van esély arra, hogy a rendőrség széles körben fel tudja deríteni az elkövetőket, megelőzve az újabb visszaéléseket. Hangsúlyozta, hogy az online tér látszólagos biztonságot nyújt ugyan az elkövetőknek, de ez ma már nem jelent valódi védelmet. „Tudatosuljon bennük, hogy már az internet anonimitása sem jelenti azt a biztonságot, hogy el tudnak bújni a felelősségre vonás alól.”
(Borítókép: Robert vt Hoenderdaal / Getty Images )
Cikk teljes forrása: (Index)
Kérjük add meg adataidat, hogy személyre szabott ajánlatot tudjunk Neked készíteni. Megnézzük, hogy egyáltalán jó e Neked ez a rendszer?